Mit kérdezhet a munkaadó az állásinterjún?

A cégek gyakran mindent tudni szeretnének leendő munkavállalóikról, és ennek során olyan dolgokra is rákérdeznek, amelyhez semmi közük. Így például az adatvédelmi biztos napokban kiadott vizsgálata szerint jogszerűtlen ha az állásinterjún a munkaadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap vagy kérdőív kitöltésére kéri a jelentkezőt. Az Állásmustra utánajárt, hogy mit tehet a gyakorlatban ilyen szituációban az adott munkára jelentkező személy.

Az adatvédelmi biztos közleménye szerint több panaszos beadványt is vizsgált az adatvédelmi ombudsman, amelyekben a dolgozók, munkavállalók személyes adataik kezelésével összefüggésben kifogásolták a munkaadó eljárását. Akadt olyan cég, amely az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal kívánta megállapítani. Más esetekben olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett.

Jóri András szerint a családi állapotra, lakásviszonyokra, szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, cél nélküli adatkezelés valósul meg igénylésük révén. A krónikus betegség, dohányázásra vonatkozó kérdések különleges adatoknak minősülnek, amelyeket az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint az érintett írásbeli hozzájárulása vagy törvényi rendelkezés alapján lehet kezelni. A poligráfos hazugságvizsgálat alkalmazhatósága csak törvényben megfogalmazott alkotmányos garanciák mellett fogadható el, és csak büntetőeljárás keretében, amelynek célja különösen fontos társadalmi érdek.

“A munkavállalás során az ilyen eszközök alkalmazása nem arányos a szolgálni kívánt céllal, ezért jogellenes” – állapította meg az ombudsman. Jóri András közleménye leszögezte: az alkotmány értelmében a Magyarországon mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. Ezt az Alkotmánybíróság információs önrendelkezési jogként értelmezte, vagyis mindenki maga dönt arról, hogy ezeket a személyes adatait feltárja-e.

Jóri András szerint a munkavállaló személyes adatainak védelme oldaláról adatkezelésnek tekintendő az érintettnek feltett, személyes életkörülményeit érintő kérdés. Rámutatott: a munkavállalónak feltett kérdések jogszerűségét különösen akkor szükséges vizsgálni, ha a kérdést feltevő és az érintett között a viszony nem mellé-, hanem alárendelt, ugyanis ekkor a munkavállalónak korlátozott lehetősége van a válasz megtagadására.

hirdetés

“A munkát kereső, kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalónak nincs lehetősége mérlegelni, hogy, kinek és milyen célból adja meg személyes adatait” – tartalmazza az ombudsmani közlemény. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Az ombudsman szerint a poligráfos vizsgálat alkalmazása alapvetően sérti a munkavállaló személyes jogait, mert az érintettet az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le. Hozzáfűzte: mindkét esetben sérül továbbá az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye, mivel az ilyen adatkezelések nem elengedhetetlenül szükségesek a munkavállaláshoz.

A munkaügyi szakértők szerint ilyenkor célszerű udvariasan rákérdezni, hogy miért szükséges az állás szempontjából irreleváns adatok bekérése. Az adatvédelmi biztos ennél határozottabb viselkedést javasol közleményében, mint fogalmaztak, a munkavállaló jogosult megtagadni a választ a megfelelő céllal nem rendelkező adatkezelést eredményező kérdésre.

Az Állásmustra által megkérdezett HR-esek ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy azok a cégek, amelyek a szabályokat figyelmen kívül hagyják, vélhetően nem fognak az ombudsman ajánlása miatt változtatni toborzási rendszerükön. A munkaerő piaci helyzet ráadásul most nem feltétlen kedvez az álláskeresők számára. Így tehát mindenkinek érdemes mérlegelnie, hogy az adott pozíció, illetve egy “túl kíváncsi” cég mennyire vonzó perspektíva, és ezek alapján válaszoljanak, vagy utasítsák el a feleletet. Az persze borítékolható, hogy ez utóbbi esetben a cég okoskodónak titulálja a jelöltet, és kihullik a felvételi rostán.






2024. november
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930